Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2017

Hová?

Sok tanakodás után Írország jött ki célállomásként. Sosem jártam ott, annyi infóm van róla, amit a Google Maps, az internet elárul. Feleségemmel együtt szeretjük az ír népzenét, a műzenét is, szimpatikus az ír konyha. Alacsony a népsűrűség, remélem hogy ezzel együtt kevesebb bunkóba lehet belefutni. Az elmondások alapján amúgy is barátságos népség az ír. Angolul beszélnek, ez feltétel volt, mert csak ezt az egy idegen nyelvet ismerem rendesen. Klíma. Ez nagyon fontos. Ritkán megy 20 fok fölé a hőmérséklet, ritkán megy 5 fok alá. Az eső inkább szitáló, amit nagyon szeretek. A szél erős, majd kiderül hogy hogy bírom, az lehet macerás. Szóval elképzelés az van, csempe a francba az van.

De miért?

Húsz éves korom óta ábrándozom az elmenésről. Akkor ismerősök meséltek Ausztráliáról, vonzónak tűnt a 90-es évek elejéről nézve. Elég kis elvarázsolt huszonéves voltam, éltem egyik napról a másikra, eszembe sem jutott, hogy elutazni egy másik országba, akár ott is élni, ez egy megvalósítható dolog. Ábrándoztam Ausztráliáról, néha többet, de inkább keveset. Tatabányán nőttem fel, Fehérváron tanulgattam kicsit, dolgozni kezdtem nagy büdös Budapestben, megházasodtam, gyerekem született, elváltam, elköltöztem albérletbe, megházasodtam, született még egy gyerekem, hopp, eltelt húsz év. Itt állok negyvenen túl, kicsit pocakosodom, és most erősebb bennem az elmenés vágya, mint valaha. Ez már nem tini vágyálom, ez konkrét valóság. A feleségem támogat benne, megyünk mind, kutya, macska, gyerek, mindenki. Mi történt? Elég sokminden. Rájöttem, hogy nagyon rosszul bírom a meleget. Milyen jó, hogy Ausztrália elhalt tíz év ábrándozás után! Ott meg is haltam volna a hőségtől. A 80-as évek nyar...

Felütés

Géza vagyok, 41 éves budapesti lakos. Szeretném elhagyni Magyarországot, lehetőség szerint örökre. Ez egy nagyon nehéz dolog. Már csak belegondolni is nehéz, kivitelezni meg pláne szörnyűséges, megterhel mentálisan, lelkileg. Megszomorít sokmindenkit, szülőket, testvéreket, egyéb rokonokat és barátokat. Remélhetőleg örömöt is okoz majd. Próbálok valamit kezdeni a dologgal, kiírni a hogyanmiérteket, megfejteni ezt az egész dolgot. Szóval blogolok. Legfeljebb abbahagyom két poszt után.