Géza elmegy

Öt nap Dublin után úgy éreztem, hogy elég a jóból. Felültem egy Galway-ba tartó buszra, végigrobogtunk az autópályán mintegy három óra alatt. Felüdítő volt megérkezni, az előző napok nyomora után a kisváros egészen felpezsdített. Tengerpart pár perc gyaloglásra, történelmi belváros, érkezésemkor még az időjárás is egészen nyárias volt kék éggel, napsütéssel. Eredetileg az lett volna a tervem, hogy megyek tovább más városokat is meglátogatni, de ez valahogy elmúlt, most már egy hete ücsörgök itt. A hostel is sokkal kellemesebb, mint amiben Dublinban megszálltam, othonosabb, meg egész más a közönsége. Nagyon sok a fiatal főiskolás, egyetemista, akik tolajdoképpen kollégium helyett laknak itt. Galwayban van két nagy iskola, kiadó szoba és kollégium meg kevés, így sokan hostelekben laknak. A héten volt találkozóm munkaközvetítővel, voltam egy helyi állásbörzén, meg persze jelentkezem mindenféle hirdetésekre. A munkaközvetítő tanácsára elkezdtem egy füzetben vezetni a jelentkezéseket, ho...

Nagyon megkönnyíti az ember dolgát a modern technológia. Persze ez most elég közhelyesen hangzik, meg mindenki tudja, de hihetetlenül fontos nekem itt kint idegenben. Kell egy jó telefon, lehetőleg erős akkumulátorral, esetleg egy tartalék powerbankkal. Kell egy előfizetés sok-sok mobilnettel. Elég nehéz elképzelni mai fejjel, hogy papír térképpel szerencsétlenkedve, helyieket faggatva próbáljak meg eljutni az egyik helyről a másikra. Egy Xiaomi Redmi Note 4-et vettem kiutazás előtt, az Eir-nél egy feltöltőkártyás SIM-et. A telefon jó gyors, lazán megy egy töltéssel másfél-két napot, az előfizetés 20 Euróért 15 GB adat és korlátlan beszélgetés. Fontos nagyon, hogy pontosan tudom, hogy hol kell melyik buszra felszállni, hol találok dolgokat a városban. Folyamatosan kapcsolatban vagyok a családdal. Meg persze azonnal elérnek a munkaajánaltok. :-P

Tudni kell rólam, hogy erősen introvertált vagyok. Szeretem a jól megszokott dolgokat, az ismert arcokat, nem vonz az ismeretlen meg a kaland. Erre meg hülye fejjel feladom az eddigi életemet, és fejjel előre beleugrom egy ilyen hülyeségbe, hogy menjünk el a halál faszára új életet csinálni. Lelkileg nagyon megterhelő. Már az első pillanatoktól kezdve, miután beköltöztem az ágyacskámra Dublin hétkerben, erősen bennem van a "miafasztkeresekénitt" érzés. Sosem voltam túrista alkat, teljesen fura az érzés, hogy valamivel el kell tölteni az időt. Mert ugye nem lehet állandóan munkát keresni. De amíg nincs munkám, addig tuljadonképpen egy nagy szabadidő az életem, be kéne osztani valahogy. Szóval mos túristáskodnom kell. Ez van, túl kell élni. Hétvégén senki sem fogja elolvasni az önéletrajzomat. Az, hogy alapjában véve nem igényleg társaságot, szeretek egyedül lenni, itt hirtelen a visszájára fordul. Hálás vagyok minden véletlen beszélgetésért, mert nehéz a tudat, hogy nem...

Szombat délelőtt van, itt ülök a hostel TV szobájában és próbálom életben tartani magam. Szóval az történt, hogy szerda reggel elbúcsúztam a családomtól, beültem a reptéri kisbuszba. Az elvitt a reptérre. A Ferihegyre, ja nem, a Széll Kálmánra. Tizensok éve nem repültem, de azért sikerült becsekkolni, találtam vécét beszállás előtt, majd végigücsörögtem a három órás repülőutat. Nem volt nálam víz, pedig jól jött volna. Dublinban szép idő fogadott, kis reptéri barangolás után találtam infópult, ahol tudtam venni Leap kártyát (helyi buszbérlet), majd felszálltam a 747-es buszra. Ez elvitt a belebb városba, 20 perc gyaloglás kellett még a hostelhez. Ott becsekkoltam jól, elfoglaltam az ágyam egy nyolc ágyas szobában. És azóta itt vagyok.

Történt pár dolog az elmúlt két hétben. Először is végignyomtam az utolsó hetemet melóban, 17 év után leléptem. Volt búcsúztató, kocsma a közvetlen kollégákkal, ajándák, boríték. Furcsa érzés volt mút hét pénteken már nem menni dolgozni. Megjött a pénz a lakásért, rögtön ki is fizettük az összes maradék hitelt. Terveztünk költségvetést, ide is, kintre is, ki is utaltuk a sok lóvét a KBC-s számlára. Átirattunk kábeltévét, megszüntettük az OTP-s bankszámlámat. A Telenort csak a maradék három hónap hűségidő miatt hagyjuk, így olcsóbb mint az ősöreg szerződések kötbéreit kifizetni. Vásároltunk cipőt, ruhát, borotvát, mindenféle anyámtúkját. Elmentem a Teve utcai gormányhivatalba EU-s TAJ kártyáért, zokszó nélkül kiadták. Ez is megvan. Rendeltem reptéri transzfert szerdára. Most hétvégén még látogatások, meg csomagolás. Tesztelni kell a bőrönd konfigurációját, mindennek el kell férnie. Holnap még átköltöztetem a fiam cuccait anyjához. Közben egyre jobban izgulok, még mindig nehéz elk...