Honvágy, kultúrsokk
Na ez az a kettő, amivel eddig nem találkoztam.
Persze mondják az okosok, hogy a kezdeti időkben az eufória mindent üt. Nem érzem magam túl eufórikusan. Néha egyenesen apatikus vagyok.
Az is igaz, hogy az előző munkahelyemen eltöltött 17 év, mindennapos angol nyelvhasználattal megedzett. Egy pillanatra sem okoz gondot beszélni valakivel, havarjúzni bármelyik szembejövő személlyel. Gondolom a nyeltudás hiánya nagyon nehézzé tudja tenni valakinek a beilleszkedést, legalább a kezdeti időket. Szerencsére ez nekem teljesen kimaradt.
Az a része nehéz, hogy nincs sok fogalmam kulturális dologról. Nem tudok hozzászólni a helyi sportokhoz, nem tudok megnevezni egyetlen celebet sem, a leghaványabb fogalmam sincs a politikáról, politikusokról, pártokról. Nem ismerem a gyerekdalokat, meséket, tévésorozatokat. A jó része a dolgoknak, hogy ezek nem nagyon kellenek a mindennapi élethez. Frankón el lehet beszélgetni az időjárásról, mert az napjában négyszer (tizennégyszer) változik, meg persze nagyon függ attól is a dolog, hogy kikkel tartja a kapcsolatot az ember.
Én egy helyi nemzetközi társaságot találtam, mindenféle európai és a világ más tájáról bevándorolt emberrel kocsmázom, így nekünk maga a bevándorlás és a mindenféle hozott-hátrahagyott szokások remek témákat adnak beszélgetésekhez. A társasághoz mindig csapódik ír ember is, így kapunk képet a helyi szemszögről.
Most, hogy kiköltözem falura, ez valószínűleg változni fog. Nem fogok már túl gyakran eljutni a megszokott társasághoz, össze kell ismerkednem a szomszédokkal. Nem hiszem, hogy különösebben nehéz lesz a dolog.
Persze mondják az okosok, hogy a kezdeti időkben az eufória mindent üt. Nem érzem magam túl eufórikusan. Néha egyenesen apatikus vagyok.
Az is igaz, hogy az előző munkahelyemen eltöltött 17 év, mindennapos angol nyelvhasználattal megedzett. Egy pillanatra sem okoz gondot beszélni valakivel, havarjúzni bármelyik szembejövő személlyel. Gondolom a nyeltudás hiánya nagyon nehézzé tudja tenni valakinek a beilleszkedést, legalább a kezdeti időket. Szerencsére ez nekem teljesen kimaradt.
Az a része nehéz, hogy nincs sok fogalmam kulturális dologról. Nem tudok hozzászólni a helyi sportokhoz, nem tudok megnevezni egyetlen celebet sem, a leghaványabb fogalmam sincs a politikáról, politikusokról, pártokról. Nem ismerem a gyerekdalokat, meséket, tévésorozatokat. A jó része a dolgoknak, hogy ezek nem nagyon kellenek a mindennapi élethez. Frankón el lehet beszélgetni az időjárásról, mert az napjában négyszer (tizennégyszer) változik, meg persze nagyon függ attól is a dolog, hogy kikkel tartja a kapcsolatot az ember.
Én egy helyi nemzetközi társaságot találtam, mindenféle európai és a világ más tájáról bevándorolt emberrel kocsmázom, így nekünk maga a bevándorlás és a mindenféle hozott-hátrahagyott szokások remek témákat adnak beszélgetésekhez. A társasághoz mindig csapódik ír ember is, így kapunk képet a helyi szemszögről.
Most, hogy kiköltözem falura, ez valószínűleg változni fog. Nem fogok már túl gyakran eljutni a megszokott társasághoz, össze kell ismerkednem a szomszédokkal. Nem hiszem, hogy különösebben nehéz lesz a dolog.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése