Már megint mi van?

Öt nap Dublin után úgy éreztem, hogy elég a jóból. Felültem egy Galway-ba tartó buszra, végigrobogtunk az autópályán mintegy három óra alatt.
Felüdítő volt megérkezni, az előző napok nyomora után a kisváros egészen felpezsdített. Tengerpart pár perc gyaloglásra, történelmi belváros, érkezésemkor még az időjárás is egészen nyárias volt kék éggel, napsütéssel. Eredetileg az lett volna a tervem, hogy megyek tovább más városokat is meglátogatni, de ez valahogy elmúlt, most már egy hete ücsörgök itt.
A hostel is sokkal kellemesebb, mint amiben Dublinban megszálltam, othonosabb, meg egész más a közönsége. Nagyon sok a fiatal főiskolás, egyetemista, akik tolajdoképpen kollégium helyett laknak itt. Galwayban van két nagy iskola, kiadó szoba és kollégium meg kevés, így sokan hostelekben laknak.
A héten volt találkozóm munkaközvetítővel, voltam egy helyi állásbörzén, meg persze jelentkezem mindenféle hirdetésekre. A munkaközvetítő tanácsára elkezdtem egy füzetben vezetni a jelentkezéseket, hogy ne zavarodjak bele a részletekbe. Kiadó szobákat is kerestem, úgy néz ki, hogy október elején költözhetek be egybe.
Terveim között szerepel egy Safe Pass és Manual Handling tanfolyam elvégzése. Ezeket szokták kérni az álláshirdetések egy részében, tulajdonképpen anyagmozgatási és munkavédelmi kurzusok. Szeretnék még pár autóvezetési leckét venni rendes oktatótól, csak hogy szokjam a baloldali közlekedést.